MENÜ NYIT
MENÜ ZÁR

„Élő Vár Zemplénben” című kiemelt turisztikai projekt bemutatása

FÜZÉRI FELSŐVÁR TURISZTIKAI HASZNOSÍTÁSA,RÉSZLEGES MŰEMLÉKI REKONSTRUKCIÓJA

A rekonstrukció célja, hogy Füzér vára – a 16-17. századból fennmaradt gazdag tudásanyag felhasználásával – méltó bemutatóhelye legyen a hazai történelem eme igen sokoldalú szegletének, a benne élők mindennapjainak és a kor szokásainak. Ezt korhű építészeti megoldásokkal, illetve a fennmaradt leltári feljegyzések alapján elkészített korhű belső berendezéssel, valamint a századot megidéző, funkciónak megfelelő kézműves mesterségek bemutatásával lehet elérni.

A lehetőség szerinti leghitelesebb ábrázolás érdekében az inventáriumokból (leltári feljegyzésekből) ismert berendezés valósághű másolatait helyezték el a kiállítási területeken, ahol a látogató a 17. század tágabb történéseibe is bepillantást nyerhet az eredeti régészeti leletek és a tárlatok feliratai, valamint az élményt teljessé tevő hanghatások (zörejek, hangok) segítségével

A rekonstruált várban tervezett interaktív középkori kiállítási tartalomból a legkiemelkedőbbek:

  • a vár kincstári funkciója,
  • a 16-17. század hétköznapi élete és tárgyi kultúrája,
  • a vár építéstörténete,
  • a Perényi családhoz fűződő történeti események bemutatása,
  • a Magyar Szent Királyi Korona őrzésének bemutatása – Nemzeti Koronaőrzési Emlékhely kialakítása,

Az érintett épületrészek

A Palotaszárny és Várkápolna

A kápolna a vár legszebb, legattraktívabb, építészeti értékekben leggazdagabb és talán legkeresettebb helyisége a későgót, romjaiban is impozáns kápolna. Berendezése egy rekonstruált oltárasztal és a szószék.

A Palotaszárny részei

A pinceszint

Malom pince: A délnyugati irányban meredeken lejtő várudvarról léphetünk a palotaszárny alatti pincehelységekbe. A konyha felől haladva az első ajtó a régi malompincébe vezet, ahol mindig is három kézi malmot működtettek.

Boros pince: Ez a középpillérrel két részre osztott pince - nevéből adódóan is – boroshordók tárolására volt alkalmas. Nagy részében az itt tárolt számtalan (volt, hogy 35 db) hordót idézzük meg, a Magyar királyság borvidékeinek bemutatásával.

Vizes pince: Az ebédlőpalota alatti külön bejáratú hosszú pince elnevezése alapján a víz tárolására szolgáló, a kúthoz, ciszternához kapcsolódó helység volt. A látogató ide belépve korabeli, különböző, a víz tárolására, felhasználására szolgáló tárgyakkal találkozhat: vizes hordók, vízmerítő cseber, vízhordó lóbőr stb., illetve a várbeli vízhasználatról kap információkat: tűzoltás, főzés, mosakodás, mosás.

Sörös pince: A pince padlója földes, illetve a töredezett sziklafelszín. Ebből kiemelkedve szilárd burkolatú (deszka) járda vezeti végig a látogatót a termen, mely egyúttal a szabadon bejárható útvonalat is kijelöli. Berendezése nincs, itt kissé megpihenhet a látogató, a látványt a boltozott helyiség geometriája nyújtja, információt pedig a sörfőzésről szóló tabló.

Öreg pince: Az első pince a sörös pincéből jobbra nyílik, ez a vár legrégebbi része. Itt a hepehupás, nehezen járható régi pincerészen a vár építőanyagaival, a régészeti ásatások során előkerült kő anyaggalismerkedhet meg a látogató.

Gerendás öregpince:Folytatódik az Öreg pincében megkezdett kőtár, a régészek által feltárt kő anyag bemutatásával.

Gerendás pince: Bár ez a pincehelység nem a kiállítás része, a bejárati ajtaja mellett a helység megnevezését és ismertetésével találkozhat a látogató, így képet kaphat erről a helységről is.

Szalonnás bolt: Itt Perényi Gábor által pénzverésre kényszeríttet kassai ötvös mester műhelyét, a 16. századi pénzverés technikáit mutatjuk be.

Rimay bolt: Az ebédlőpalotából további helységbe jutunk. Ezt a helységet emlegetik Rimay bolt néven, Rimay János költőről elnevezve, aki fiatal korában itt volt várbeli tiszttartó.

Vezérszint

Tornác: A várudvarról a virágoskertnél egy tornácra lépünk fel.

Öreg alsó palota: A gerendafödémes helyiség a valaha volt női szárny első helyisége várta lakóit.

Középső bolt: A női szárny boltozott hálószobája, cserépkályhával volt fűthető. Mai értelemben „lakásra” a 17. században ezt a helyiséget használták, 1665-ben deszkafallal hálófülkét választottak le belőle.

Szenes ház: Önálló bejárattal nem bíró, erősen torzult trapéz alakú helyiség berendezése valaha gazdag lehetett, hiszen berakással díszített ajtóval nyílt a szomszéd helyiségből. Kő kandallóval fűtötték, és árnyékszék is nyílt belőle.

Hosszúbolt: A tornác sarkából nyílik ez a helység, melyből további két irányba lehet továbbmenni. A szobában asztal, székek, egy falfülkében az asztalneműt tartó szekrény áll. Az ajtók és az ablak eredeti kövekből visszaállított és kiegészített keretben nyugvó rekonstrukciók. A fal mellett zöld mázas cserépkályha áll. Az egész berendezés az 1665-ös berendezett állapotot tükrözi.

Tárház: Itt kerül kialakításra a nemzeti koronaőrzési emlékhely. Ez a helység a vár tulajdonképpeni “lelke”, amennyiben a vár egyetlen mindvégig megmaradt szerepét - a vagyonőrző funkcióját - reprezentálja.

Öreg palota: Ismét a palota előtt futó tornácra kilépve, és onnét a következő helységcsoport első termébe, a nagy rendezvényeknek korábban is helyet adó öregpalotába érkezhetünk. Reprezentatív tér, amelyet funkciójának megfelelően, analógiák alapján rendezünk be, de alkalmi rendezvények számára is hasznosítható lesz.

Ebédlőpalota: A nagyteremnél valamivel kisebb négyzetes alaprajzú helységbe az öregpalotából lehet bejutni. Funkciójában is a nagyteremhez kapcsolódik, ezért állandó berendezését bútormásolatok adják.

Tetőtér

Itt kerül kialakításra a tornác tetőtere, a kiállítótér, pihenő, a teakonyha valamint az előtér.

Alsóbástya

A védmű rekonstrukciója azt megközelítő falépcső és tereplépcső valósul meg, valamint itt kap helyett az országzászló. Az alsóbástya falaíról a Hegyköz csodálatos panorámája tárul elénk. A szántók, legelők, erdők és a hegyek között megbúvó kis falvak mesébe illő képe örök emlékül szolgál az ide látogató turistáknak.

VÁRURADALMI INTERAKTÍV KÉZMŰVESHÁZ – CSŰR, SZÍN, UDVAR REKONSTRUKCIÓ ÉS VONALAS INFRASTRUKTÚRÁJÁNAK ÉPÍTÉSE ÉS FEJLESZTÉSE

Füzér központjában,egy interaktív kézművesház kerül kialakításra melyben öt műhely kap helyet, kerámia, - játék - ajándékkészítő, -kovács, - asztalos műhely és "vásárfia" kézműves foglalkoztató tér. Ezekben a műhelyekben a régi szakmák berendezési tárgyaival, eszközeivel, szerszámaival ismerkedhetnek meg az ide látogatók. A műhelyekben dolgozó mesterek állandó jelleggel bemutatókat, foglalkozásokat tartanak a látogatók számára, valamint a rendezvényekhez kapcsolódóan folyamatos bemutatási lehetőséget kapnak, ahol megcsodálhatják munkáikat. Az animátorok vezetésével a látogatók kipróbálhatják magukat ezekben a szakmákban és saját kezűleg elkészíthetik a Füzéri várhoz kapcsolódó ajándéktárgyaikat, szuveníreiket. (pl. füzéri kályhacsempe másolatok, nemrégiben talált füzéri kancsó másolata, fa fegyverek, pajzsok, játékok, középkori ékszerek). A kézművesház oldalán fedett tornác kerül kialakításra ami a műhelysorok nyári kitelepülését is biztosítja majd.

Új szín és közösségi vizes csoport: A mai rendezvénytér déli oldalán, egy új fedett nyitott szín és közösségi vizes csoport építésére kerül sor. Az új szín a szabadtéri rendezvények helyszínévé válva rossz idő esetén is garantálja a programok lebonyolítását. A közösségi vizes csoport pedig biztosítja mind a látogatóknak mind a rendezvényen fellépő csoportoknak a kulturált környezetet.

Csűr: A meglévő csűr déli oldalán kiszolgáló térrel (főzőhely) bővül. Az így létrejövő „új” épület 200 fő befogadására és teljes ellátására lesz alkalmas (a Füzéri Várhoz kapcsolódó rendezvények kiszolgálását is biztosítja majd - az idősek és a kisgyermekes családok résszint nem mennek fel a Várba rendezvények alkalmával, hanem a faluban töltik el az idejüket a kisebb rendezvényhelyszíneken)

AZ 1870-ES ÉVEKET IDÉZŐ TÁJHÁZ BŐVÍTÉSE CSŰRREL, ÉS AZ 1940-ES, 50-ES ÉVEKET IDÉZŐ LAKÓÉPÜLET KIALAKÍTÁSA

A szomszédos területen elhelyezkedő házak 2 különböző kort mutatnak be az ide látogató túristáknak. Mintha egy kisebb időutazáson vennénk részt, az 1870-es évektől eljuthatunk egészen az 1950-es évekig. A két korszakot a csűr épülete köti majd össze,térben és időben egyaránt. A már jelenleg is működő Tájház eszközeinek és berendezési tárgyainak felújításával megpróbáljuk megőrizni értékeinket és átmenteni ezeket az utókor számára. Az „újkori” 1940-es,50-es éveket idéző Tájház kialakítása során a háború utáni polgári életet szeretnénk bemutatni a látogatóknak. Az épület restaurálását követően korszerű, a mai kor emberének igényeit kielégítő kiállítás lesz megtekinthető. A 2 tájház kettős funkciót fog ellátni: egyrészt növeli a látogatók településen eltöltött tartózkodásti idejét, másrészt a megismerkedhetnek a 2 különböző korszak építészeti megoldásaival, használati tárgyaival és az akkori emberek életével.

INFORMATIKAI RENDSZER KIÉPÍTÉSE

Az informatika rendszer a projektben megvalósuló elemek helyszíneit és épületeit - a Váruradalmi Kéznűvesházat, az 1940-es 50-es éveket idéző Tájházat és a már meglévő Tájházat, a Füzéri Várat és a Füzéri Várgondnokságot - kapcsolja össze és vezérli a biztonsági és tűzjelző rendszert, a kiállításokat, a beléptető rendszereket, a belső telefon hálózatot és az inetrnet hálózatot.